A történelem ismerete erősítheti a fiatalok kötődését a Balatonhoz

Október 6-án, és március 15-én, még kevés az olyan turista a Balatonon, aki csak azért jön, hogy felkeressen egy forradalmi emlékhelyet. Holott a „a Balaton és környéke tele van olyan honvéd és huszár-emlékművel, az 1848-49-es szabadságharcot idéző szoborral, sírhellyel, amelyeket főként közép-és kisiskolás gyerekeinkkel érdemes felkeresni. A Balatoni Turizmus Szövetség közleménye szerint szinte minden tó környéki településnek megvannak a maga hősei. Nevüket, haditetteiket számos emléktábla, sírhely őrzi. Ezzel párhuzamosan több olyan szobor is található a Balatonnál, amelyek előtt érdemes ezen a hétvégén egy pillanatra megállni, és emlékezni az 1848-as forradalom hőseire.

 

Ehhez persze kell némi előkészület, de ennyit megér egy élményekkel teli kirándulás lehetősége, amit aztán később a gyerekek felidézhetnek, beépíthetnek iskolai tanulmányaikba is – véli Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke. Az ilyen balatoni emlékhelyek meglátogatása a történelmi lexikális tudáson túl, jóval többet jelent. Szerinte egyes emléktáblának, szobornak, sírnak olyan üzenete van, ami segítheti a fiatalok kötődését a régióhoz, erősítheti magyarságtudatukat. Turisztikai célpontként való megjelenítésük összeköti a múltat és a jelent.”

 

A világ első Kossuth-szobra

Kevesen tudják, hogy Kossuth Lajos egykori kormányzó első köztéri szobrát is Balaton mellett állították fel, a mai Balatonszabadi területén, 1894-ben. Mindez az osztrák-magyar monarchia idején igen bátor tettnek minősült. Ezt követően Balatonkenesén és Almádiban is állítottak hasonló szobrot. Több más forradalmi emlékmű mellett ezekhez is érdemes elbiciklizni mondjuk egy kerékpáros
kirándulás alkalmával. A Badacsony környékén kirándulók felkereshetik Pöltenberg Ernő honvédtábornok díszsírhelyét, aki huszár századával részt vett többek között a pákozdi és az isaszegi csatában, katonái többször is megfutamodásra kényszerítették az orosz és az osztrák csapatokat. A forradalom végén, ahogy a többi aradi vértanút, őt is halálra ítélték, Pöltenberg volt az, aki elsőnek lépett a bitófa alá. Családja Badacsonyban talált otthonra, síremlékük a badacsonytomaji temetőben található.

Ha a déli partot vesszük célba, Siófokon Somogyi József nevét érdemes megjegyezni. Bár nem Magyarországon született, hanem Angliában, ő is részt vett a forradalmi harcokban. A fegyverletétel
után egy titkos összeesküvés tagjaként célul tűzte ki a Habsburg-ház megdöntését, emiatt húsz év börtönre ítélték. Emlékműve és sírhelye Siófok-Kiliti városrészben található. A környéken több más történelmi zarándokhely is van: ilyen a kőröshegyi Gaál György református lelkész sírja, akit a szabadságharc idején elmondott beszédei miatt rosszakarói feljelentettek és akit emiatt szintén húsz év börtönbüntetésre ítéltek.

 

A forradalomnak nagy hatása volt a borfogyasztásra is

Ha a magyar borfogyasztás kultúrájának változásáról beszélünk, akkor is érdemes a forradalomól és a Balatonról beszélnünk. Az aradi vértanúk kivégzése után (1849. október 6.) terjedt el az a
hagyomány, hogy magyar ember sörrel nem koccint 150 évig, mert az osztrákok sörrel koccintva ünnepelték a szabadságharc feletti győzelmüket. Hermann Tamás történész egy korábbi interjújában azt mondta, hogy ezt a hazafias kampányt a borkereskedők találták ki, akik a nagyobb mértékű sörfogyasztás ellen kampányoltak ezzel az „akcióval”. A borfogyasztás csökkenésének egyik bizonyítéka, hogy ebben az időszakban a balatoni termelők is elvesztették piacaik jelentős részét. A 19. század végére azonban a helyzet stabilizálódott, és a Balaton környéke újra jelentős bortermelő vidékké vált.

A XIX. század végén már ismét itt tartották az ország prominensei a báljaikat, mindez jelentősen megnövelte a helyi borfogyasztást. Ráadásul több egyházi birtok is létezett a borvidéken. Az
1880-as években például, Ranolder veszprémi püspök már Bécsbe szállította az 50 kataszteri holdas csopaki birtokának a borait. Ebben az időszakban számos szüreti mulatságot tartottak, amelyek ma is régi hagyományként élnek. A XIX. század végén, a XX. század elején számtalan vers, regény, dal, majd később több film is megörökiti a szüreti ünnepségeket. Ebből az időből sok régi
épület fennmaradt, egyszerű parasztpincétől a módos nemesi kúriákig. Egyre többet rendbe hoznak és a különböző bortúrák keretében meglátogathatók.

Mint azt Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke elmondta, aki októberben szeretne elindulni a régió borkínálatának felfedezésére, annak érdemes lehet ellátogatni a www.balatonborbar oldalra is, ahol több mint negyven olyan borászatot gyűjtöttek össze, amelyek a következő hetekben különleges nyitva tartással és speciális kedvezményekkel várják a történelmi borrégió kínálatát megismerni kívánó turistákat.