A tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába (itcafe.hu)

Balatonalmádiban rendezte meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a IX. Nemzetközi Médiakonferenciát szeptember végén, az NMHH támogatásával. “Új és figyelmet keltő jelenség a médiaeszközök egyre fiatalabb korban történő használata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába” – hangzott el a rendezvényen.

A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és a nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok, valamint a mobiltelefonok a gyermekek és a fiatalok fejlődését.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy a gyermekeket meg kell tanítani az internetezés szabályaira, hasonlóan a közlekedési szabályok elsajátításához. Hozzátette: a gyermekek ma már jobban értenek a számítógéphez, mint a szüleik, és többségében arra használják, amire való. Másrészt azonban új tendencia, hogy a gyerekek nem csak áldozatai az internetes zaklatásoknak, de már elkövetőként is megjelentek, amire oda kell figyelni.

 

Napi öt óra netezés

Az idei konferencia fókuszában a médiaértés, a médiaoktatás, a médiatudatosságra való nevelés és a közösségi oldalak használata állt. A szakmai rendezvény a korábbiakhoz hasonlóan az NGYSZ kutatócsoportjának (Kósa Éva, László Miklós, Antalóczy Tímea) előadásaival indult, amelyekben ismertették a 2000 fős mintán végzett alapkutatás eredményeit. Az idei adatfelvétel is általános és középiskolások (12-17 év között) körére terjedt ki, továbbá készült az elmúlt 20 évre vonatkozóan trendelemzés.

Kósa Éva kiemelte, hogy az internetezéssel töltött idő 2005-höz képest meghatszorozódott. Ma átlagosan egy fiatal több mint 300 percet tölt naponta a neten. A fiatalok – szemben a szüleikkel – az interneten nem e-mailekkel tartják a kapcsolatot, hanem a kommunikáció egyéb formáival (chat, Messenger, Skype stb.). Ami az internetes veszélyeket illeti, most sem tudhatjuk teljesen biztonságban a gyerekeinket, még mindig egyötödük-egyharmaduk ad meg magáról óvatlanul adatokat, illetve teremt nem csak online, hanem offline kapcsolatot is idegen személlyel.

Érdekes jelenség, hogy azok a felnőttek (a 30-as éveik elején járók), akiket megkérdeztek, közel ugyanolyan mértékűnek érezték a saját gyerekkorukban otthon alkalmazott szabályokat a médiahasználatra vonatkozóan, mint amit ők maguk ma már szülőként alkalmaznak. Ugyanakkor a megkérdezett gyerekek-fiatalok többsége azt mondta, hogy szülőként majd szigorúbban fogja ellenőrizni a gyereke médiahasználatát.

Kósa Éva véleménye szerint pozitív jelenség, hogy a médiáról több szó esik az iskolában, mint korábban, és a témakörök már felölelik az internetbiztonsági beállításokon, informatikai ismereteken túl a társas viselkedés jóval szélesebb körét is. Zaklatásról, cyberbullingról, sextingről, a privát szféráról egyre több szó esik az osztályfőnöki és egyéb órákon is.

Új és figyelmet keltő jelenség a médiaeszközök egyre fiatalabb korban történő használata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába. A nagyon korai médiahasználatnak az egészségre, az értelmi és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával a következő években elkerülhetetlenül foglalkozni kell, fűzte hozzá.

 

Az online kapcsolattartás nem öli meg a valós kapcsolatokat

László Miklós szociológus, a Gyermekmentő Szolgálat kutatócsoportjának vezetője elmondta, hogy 2000-től 2017-ig az egy háztartásra jutó infokommunikációs eszközök száma a négyszeresére nőtt. Az otthoni könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az irodalmi művek olvasására fordított idő csökkent. Jelentősen csökkent a televíziózással eltöltött idő, a nyomtatott sajtón keresztül pedig szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket. A más platformokon történő olvasás, tévézés ezzel párhuzamosan megnőtt, pl. a fiatalok kedvenc sorozataikat jellemzően az interneten keresztül nézik. László Miklós kifejtette, hogy nem igazolódott be az a közkeletű vélekedés, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, ez csak egy szűkebb rétegre jellemző, többek esetében az online és az offline kapcsolattartás egyensúlya mutatható ki. Például a fiatalkorúak 49 százaléka a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek. A fiatalok jövőképe pozitívabb lett az elmúlt 20 évben, például arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarország 200 év múlva, egyre többen válaszolnak igennel (71%).

A kutatócsoport mellett Ságvári Bence végzett önálló kutatást, amely két kérdésre fókuszált. Egyrészt a 16-18 éves korosztálynak a közeljövő technológiáival kapcsolatos ismereteit, várakozásait és attitűdjeit, vizsgálta. Arra kereste a választ, hogy milyen információk jutnak el ehhez a korosztályhoz azokról a technológiai folyamatokról, amelyek az életüket a jövőben alapvetően fogják meghatározni, és milyen érzésekkel, várakozásokkal tekintenek ebbe a ma még nehezen elképzelhető jövőbe. A másik kutatási kérdés az online zaklatás középiskolai osztályközösségekben való megjelenésére, az áldozattá, illetve elkövetővé váláshoz vezető folyamat megismerésére fókuszált. A kutatás újszerűsége abban rejlett, hogy a kutatók az elemzéshez felhasználták a közösségek pozitív és negatív kapcsolati hálózatainak adatait, így az egyes személyek társas hálózatokban betöltött szerepének hatása is mérhetővé vált.

Az elhangzott előadásokat és kutatási anyagokat a szervezők könyv formájában is kiadják, amelynek példányait a Gyermekmentő Szolgálat a résztvevőkön kívül oktatási intézményeknek, könyvtáraknak, egyetemeknek, a magyar Országgyűlésnek, a hatóságoknak és a médiaszolgáltatóknak is megküldi. A kötet megjelenése 2018 elejére várható.

A korábbi évekhez hasonlóan a konferenciát online lehetett követni a  www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahová az összes előadás videoanyagát és prezentációját 2017. október közepén feltöltik.