A Seuso-kincsek Kaposváron (sonline.hu)

Ezer érdeklődő már bejelentkezett, hogy szeretné megtekinteni a Seuso-kincset Kaposváron, s égnek a múzeum telefonvonalai – tudósít a sonline.hu arról a sajtótájékoztatóról, amelyet a kiállítás előkészületeiről tartottak a kaposvári városházán.

Világszínvonalú kiállítás érkezik hamarosan Kaposvárra: a kormány döntése alapján a somogyi megyeszékhely az egyike annak a hat vidéki városnak, ahol a Seuso-leletek 14 nagyméretű ezüst tárgyát bemutatják. A páratlan kincset különleges körülmények között helyezik el.

– A Seuso-kincs egy csoda, a késő római kori leletek közül az első háromban szerepel csak azon értéke alapján, amelyet a 68,5 kiló ezüst súlya képvisel. Az esztétikai értéke alapján azonban kimagaslik mind közül– mondta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Kaposváron. – Jól példázza, mekkora jelentősége volt a korban Pannóniának és a művészetének.

Ábrahám Leventének, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum vezetőjének a saját bevallása szerint élete legnagyobb élménye volt, hogy láthatta a Seuso-kincset. Hozzátette: a kiállítás értelmezi is a tárgyakat, s a megteremtett vizualitása méltó a lelethez. Az 52 milliárd forint összértékű kincs fokozott biztonsági intézkedések mellett látható a Vaszary képtárban december 29-e és január 21-e között, meghosszabbított nyitvatartási időben reggel 9 és este 20 óra között. Célszerű előre bejelentkezni, mert egyszerre csak 30 ember tartózkodhat a kiállítótérben. Fényképezni, felvételt készíteni tilos, és a nézők 25 percet tölthetnek a tárlaton.

A Seuso-kincseket Kaposvárra hozatala 23 millió forintba került a városnak – emelte ki Szita Károly polgármester. Az egész dél-dunántúli régióból várnak érdeklődőket. A kiállításhoz gyermekprogramok is kapcsolódnak.

A pannóniai fémművesség remekműve a tulajdonosról is árulkodik. Akár 70-80 darabos is lehetett az eredeti Seuso ezüst étkészlet, mert apró tárgyak, kupák, evőeszközök hiányoznak, de megtalálták a hozzá tartozó állványt, és a rézüstöt, amelyben egy háborús konfliktus elől elrejtették a IV.-V. század fordulóján. A lelet a nevét az egyik tál feliratán szereplő Seusoról kapta, aki a római birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett elitjéhez tartozott. A hivatali apparátus, vagy a császári sereg tisztje lehetett. Vagyonához egy Balaton környéki nagybirtok és villa is tartozott. Szenvedélyes vadász lehetett.