A pokoli cselőpók kapta a hónap állata címet augusztusban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaitól. Az ijesztő nevű állat a farkaspókok családjába tartozik, hazánk egyik legnagyobb testű pókfaja. A legfontosabb tudnivalók a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján Papp Sándor vadbiológus írta le a pokoli cselőpókról (Geolycosa vultuosa).
A hímek hossza lábak nélkül 11-19 mm, a nőstények elérhetik 23 mm-t is. A fejtor és a potroh színezete is igen változatos lehet, így elkülönítése a közeli rokon fajtól, a szongáriai cselőpóktól (Lycosa singoriensis) egyéb határozó bélyegek alapján történik (pl. szőrözöttség mértéke, térdízület alsó színe). Európában Magyarország a nyugati elterjedésének határa, tőlünk északabbra is kizárólag Szlovákiában él, ezért kiemelten fontos a hazai állomány megőrzése.
Jellemzően a száraz, gyér növényzetű gyepeken fordul elő, síkvidéki és középhegységi környezetben egyaránt találkozhatunk vele. A természetes élőhelyek fragmentálódásával és az új, erősen urbanizált élőhelyek kialakításával napjainkban a településeken belül is több helyen megtalálható (pl. taposott, bolygatott gyepek, parkolót szegélyező füves területeken). A talajba többé-kevésbé függőleges járatot, úgynevezett tárnát készít, ennek kiásásában segítségére vannak hatalmas csáprágói is. Kedvezőtlen időjárás esetén (nagy szárazság, hideg teleken) ennek bejératát elfedi. Ez a pókfaj fogóhálót nem készít, zsákmányát lerohanva ejti el. Szaporodási időszaka általában nyár közepétől kora őszig terjedő időszakban van. A nőstény a petéket körbeszövi – így biztosítva védelmet számukra – és hordozza magával a kicsik kikeléséig. Ezt a gömb alakú kis labdát hívják kokonnak. Az „újszülött” pókok általában az első vedlésig az anyjuk testén utaznak. Nászidőszakban és ősszel gyakrabban kerülhet szemünk elé, mivel a hímek nagy területeket járhatnak be a nőstények keresése közben.
Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft