A nemzeti parké lesz a vadászati jog 24 ezer hektárnyi dél-nyugat balatoni területen (mti)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BfNP) kerül a vadászati jog azon a 24,4 ezer hektárnyi dél-nyugat balatoni területen, amelynek jogosultja korábban a Hubertus Bt. volt – értesült az MTI.

 

A Magyar Közlönyben nyár végén megjelent kormánydöntés értelmében 200 millió forintot biztosítanak a BfNP számára vadászati infrastruktúra kialakítására.

A nemzeti park vezérigazgatója egyelőre nem kívánt válaszolni az MTI kérdéseire, mondván, hogy még nem jegyezték be vadgazdálkodási jogosultságukat, Oliver Hahnenkamm, a Hubertus Bt. ügyvezetője azonban megerősítette az MTI értesüléseit, miszerint cégétől a napokban 5 vadász kilépett, és a BfNP-nek dolgozik tovább.

Mint kifejtette, a hajdani Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot privatizáló Hubertus Bt. több mint két évtizedig gyakorolta a vadászati jogot a dél-balatoni területen.

“Ugyan a szerződés értelmében a magyar államnak továbbra is biztosítania kellene a társaság vadászati jogosultságát, ez az idén nem történt meg, a Hubertus Bt. tulajdonosa nem kíván pereskedni. Jó kapcsolat kialakítására törekszünk a nemzeti parkkal, mint az új vadászatra jogosulttal, amellyel eddig sem volt problémánk” – fogalmazott a cégvezető.

Arról is beszámolt, hogy az érintett területen az elmúlt években átlagosan 60-80 millió forintos vadkár keletkezett, így jó esetben is csak nullszaldós volt a vadgazdálkodási ágazatuk.

Mivel az illetékes hatóság március óta nem jelölte ki az új vadászatra jogosultat, azóta nem folyik vadászat a területen, ezért a vadak elszaporodtak és jóval nagyobb a vadkár a térségben, mint korábban – tette hozzá, megjegyezve: “talány, ki állja majd az érintett terülten gazdálkodók – köztük a Hubertus – vadkárát, hiszen ez a mindenkori vadászatra jogosult kötelessége”.

Az 1992-ben megkötött privatizációs szerződés értelmében a németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő Hubertus Bt. hektáronként 10 forintért bérelhet közel 8 ezer hektárnyi magyar állami földet 99 éven át, cserében vállalnia kellett a bérleményen túlnyúló Nagyberek térségének vízkormányzási feladatait. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szerette volna kimondatni egy 2011-ben indított perben, hogy jó erkölcsbe ütköző, ezért semmis a hajdani privatizációs szerződés, az évekig tartó pert azonban jogerősen elvesztette.