A balatoni nádasok kulcsfontosságúak az élővilág szempontjából. A szakemberek egyetértenek abban: a vízben élő nád nélkül a tavunk ökoszisztémája felborulna – idézi a Keszthelyi TV a welovebalaton.hu-t. A jelenleg stabilan magasan tartott vízszint következtében a szakemberek szerint tovább romolhat a nádas állapota a Balatonnál.
A jelentéktelennek tűnő nádas funkciója a tó ökoszisztémájában meglepően jelentős. Az élővilág számára a nádas egy vízi lakótelep, amelyre nagyon oda kell figyelni. Esztétikai rendeltetése mellett a biodiverzitásban játszik főszerepet. Száz évvel ezelőtti feljegyzések szerint akkoriban az északi partra volt jellemző a növény, amely mára már mindenhol megtalálható a Balatonon. Napjainkban elképzelhetetlen nélküle az élővilág.
Dr. Szeglet Péter, a Pannon Egyetem Georgikon Karának egyetemi docense így vélekedik: „Rendkívül fontos a nádas a tó életében, hiszen az adja a parti zóna vegetációját, a természetes növényzetét. Ez egy óriási tisztító hatás. A diffúz szennyezések ahogy érkeznek a Balatonba, a nádas szinte megtisztítja őket. Arra kell gondolni, hogy minden egyes nádszálon élő bevonat van, ez a bevonat egy teljes táplálékláncot, egy teljes táplálékhálózatot foglal magába, kezdve az algáktól baktériumokon keresztül minden, ami ezt fogyasztja. Még a rovarok is megtalálhatók ott a nádszálon.”
Nem csak a Balaton, hanem a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet élővilágában is kulcsfontosságú szerepet játszik a nád. Itt a nádasos-mocsaras területek különösen nagy mennyiségű anyagot szűrnek ki a Balatonba torkolló Zalából. Évek óta létezik a nádgazdálkodási térkép, ennek keretében a nádasok állapotát pár évente alaposan felmérik. Ezt a munkát mind a Tájvédelmi Körzetben, mind a Balatonon elvégzik. Tavaly készült el az első nádgazdálkodási terv is.
Tóth Viktor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa arra világított rá, hogy a nádasok állapota sajnos romlik. „Voltak időszakok, amikor több nádas volt a Balatonban, viszont voltak időszakok, amikor ennél sokkalta kevesebb volt. Mind a kettő természetes állapot volt, tehát nem akarom azt mondani hogy emberi beavatkozás. Mind a kettő természetes állapot volt. Most pillanatnyilag a túlságosan stabil vízszint miatt a Balatonnak a nádasa – inkább azt mondom, hogy nem csökken a mennyisége, viszont az átlagos állapota inkább romlik. Tehát inkább ez a szomorú helyzet áll most fenn” – így látja a szakember.
A Kis-Balaton területén jóval nagyobb a nádas területek aránya: akár az ötven százalékot is elérheti, míg a Balaton felületének körülbelül kettő százalékát foglalják el a parti nádasok. A növénnyel borított területek a kétéltűek és a hüllők fontos telelőhelyei, de a madarak számára táplálékszerző és fészkelőhelyek is egyben. Védett növények is megtelepszenek benne. A jelenleg stabilan magasan tartott vízszintnek köszönhetően a szakemberek szerint sajnos tovább fog romlani a nádas állapota.