A működési kiadásokat csökkentik Hévízen, a turisztikai célúakat nem (zaol.hu)

A tavalyinál némileg kisebb összegből gazdálkodik Hévíz, a fürdőváros, adóbevételei viszont folyamatosan nőnek, így gazdálkodása stabil, és elindulhatnak a tervezett fejlesztések is.

– Költségvetésünk főösszege 2 milliárd 896 millió forint, ami az állami támogatás csökkenése és az adóerő-képesség miatti elvonás miatt 400 millió forinttal kevesebb a tavalyinál, s tízmilliós pluszkiadást jelent önkormányzatunknak a minimálbér és a garantált bérminimum idei közel 20 százalékos emelése is. Ennek ellenére ez az összeg stabil gazdálkodást tesz lehetővé – bocsátja előre Papp Gábor polgármester.

Az önkormányzat adóbevételei a turisztika-orientált fejlesztéspolitikának köszönhetően folyamatosan nőnek: 6 év alatt 35 százalékkal, azaz a 2010-es 884 millióról 2016-ra 1 milliárd 194 millió forintra emelkedett az építmény-, az idegenforgalmi és az iparűzési adóból származó bevétel, utóbbi összeg 106 millióval több volt a tervezettnél. Idén is ilyen nagyságrendre számítanak.

A központi költségvetésből 709 millió forint bevétel származik, ebből a legnagyobb részt, 475 millió forintot az idegenforgalmi adó után számolt üdülőhelyi feladatok támogatása teszi ki.

Az önkormányzat bankszámláján 740 millió forint maradvány van.

– Mindezek mellett is szükséges azonban a kiadások mérséklése, ezért közel 20 százalékkal csökkent március 1-jétől a polgármesteri hivatal álláshelyeinek száma, a város által működtetett intézményekben pedig nem veszünk fel új dolgozókat a nyugdíjba vonuló és a szülési szabadságon lévő kollégák helyett – folytatja Papp Gábor. – Fejlesztéseket viszont nem szeretnénk elhalasztani, kiterjedt intézményrendszerünket működtetni kell, turizmusból élő település lévén az átlagosnál több pénzt kell kiadnunk a városfenntartásra, továbbá olyan attrakciókra is muszáj költenünk, amelyek közvetlenül nem, közvetve viszont, például idegenforgalmi adó formájában pénzt hoznak a városnak, azáltal, hogy vendégeket vonzanak. Ilyen egyebek mellett a jégpálya és az ingyenes programok.

Ezt szem előtt tartva nem csökkent sem a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület, sem a Hévíz Turisztikai Nonprofit Kft. támogatása. Előbbi 19,5 millió, utóbbi 71 millió forintot kap idén. A magánszálláshelyek minőségfejlesztését támogató pályázatra ebben az évben is 16 millió forintot különítettek el, a repülőtér üzemeltetésére pedig 50 milliót költenek.

Idén 403,6 millió forintot kíván beruházásra fordítani a város. Már elkezdődött a Fontana mozi nézőterének felújítása, s a támogatási döntések megszületéséig a nagyprojektek – többek között a központi buszpályaudvar áttelepítésének, a gyógyhelyközpont kialakításának, a Széchenyi utca rekonstrukciójának, továbbá a nagyparkoló megújításának – előkészítését saját forrásból finanszírozza az önkormányzat. S Hévíz immár a második adósságkonszolidációs pályázatot valósíthatja meg, 112 millió forintból.

– Továbbra is meghatározó szerep jut tehát a pályázati forrásoknak, ugyanakkor az önkormányzat a szolgáltatásaiból is többletbevételekhez szeretne jutni, ennek lehetőségeit már vizsgáljuk. Például idén szeptembertől, ahogy más településeken is, a nem helybeli gyerekek után havi párezer forintos hozzájárulást kell majd fizetni a bölcsődében, s ugyanígy a szociális otthonunk esetében is meg kell lépnünk ezt, mert ezeknek az intézményeknek hatalmas a fenntartási költsége – fogalmazott a polgármester.

Papp Gábor hozzátette: 4-5 milliárd forint értékű pályázat vár elbírálásra. Mivel ezeket már egy-másfél éve beadták, emelkedtek a megvalósítás költségei. Így plusz forrás bevonásaként felmerült az ingatlaneladás lehetősége, de „nem ördögtől való az sem, hogy egy beruházás megvalósításához fejlesztési hitelt vegyünk fel” – tette hozzá Papp Gábor, példaként említve a Széchenyi utca tervezett felújítását.

(9:46)