A lehűlés megállította az algák szaporodását a Balatonban

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását a Balatonban, a Keszthelyi-medencében már pusztulásnak indult az állomány (ld. alábbi ábra) – az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) mérései szerint.


  Az algabiomassza horizontális változása a Balatonban (Forrás: BLI)

 

A nyár végén csúcsosodó balatoni algainvázióról a BLI kutatója, Vörös Lajos készítette az alábbi, az intézmény honlapján olvasható összefoglalót:

“A BLI évtizedek óta folyamatosan ellenőrzi és regisztrálja a tó élőlény együtteseinek állapotát a tó teljes hossztengelyére kiterjedően a Zala folyó torkolatától Balatonfűzfőig. Adataink a nyíltvizet és a teljes vízoszlopot reprezentálják (vagyis nem a strandokét! – a szerk). A partközeli területeken helyenként és időszakosan a nyíltvízi régiótól jelentősen eltérő körülmények alakulhatnak ki, egyes cianobaktériumok pedig “felúsznak” a vízfelszín közelébe, aminek eredményeként ezeken a helyeken az algák tömege többszöröse lehet a nyíltvízinek.

A Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó lebegő mikroszkópikus algák (fitoplankton) mennyiségére és összetételére vonatkozó adatsoraink több mint fél évszázadra nyúlnak vissza és bemutatják a tó korábbi erőteljes vízminőség romlását és azt a sikertörténetet, hogy a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is jelentősen csökkent a fitoplankton tömege a vízminőségvédelmi nagyberuházások (foszforterhelés csökkentése) eredményeként.

Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma a tó nyíltvízi területein sehol sem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. Az ÖK BLI 2019 augusztus 26-i mérési eredményei váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték, ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot (106 µg/l) literenként (1.ábra), a szomszédos Szigligeti-medencében pedig értéke 66 µg/l volt, ami azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is, a tó középső területein pedig késleltetve és mérsékelten jelentkezett az algásodás.

 

1. ábra Az algabiomassza (a-klorofill) változása a Keszthelyi-medencében 2009-2019 között

A Zánka térségében mért maximum érték 21 µg/l volt, a Siófoki-medencében pedig a maximális érték 7 µg/l körül alakult szeptember 10-ig. A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását, ekkor a Keszthelyi -medencében már pusztulásnak indult az állomány (ld. fenti ábra).

A mikroszkópi vizsgálat megmutatta, hogy az algaegyüttes diverzitása rendkívül kicsi. A nyugati és a középső tóterületen a fitoplanktont két tipikusan nyári alga, a páncélos ostoros fecskemoszat (Ceratium hirundinella, 2. ábra)


2. ábra Fecskemoszatok a Keszthelyi-medencében 2019 augusztus 25-én (sejtek mérete 0,1 mm)

. . . és egy cianobaktérium, a gyakran felszíni vízvirágzást okozó, a molekuláris nitrogén megkötésére képes Aphanizomenon flos-aquae (3. ábra) alkotta, enyhe fecskemoszat dominanciával (Ceratium 65%, Aphanizomenon 35%). A keleti tórészre a cianobaktériumok nem terjedtek át, itt az algatömeg 90%-át a fecskemoszat tette ki.


3. ábra Az Aphanizomenon flos-aquae fonalas cianobaktérium vesszőnyaláb szerűen összetapadt fonalai 0,1-0,3 mm hosszúak, szabad szemmel is felismerhetők, a víz felszínén összegyűlve pedig látványos felszíni “vízvirágzást” okoznak.

A két szervezet közül a cianobaktériumok tömeges megjelenése súlyosan veszélyezteti a tó fürdőzésre, üdülésre való alkalmasságát mert potenciálisan toxintermelők és az ilyen vízben való fürdés bőrkiütést, nyálkahártya irritációt, szemgyulladást okozhat. Szerencsés körülmény, hogy ez a váratlan algatömegprodukció csak az üdülési szezon végén jelentkezett, augusztus elején a legnagyobb a-klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében még csak 43 µg/l volt, ami még nem kifogásolható.

Fontos azt hangsúlyozni, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a Kis-Balaton tározórendszerből a Keszthelyi-medencébe befolyó Zala hozta magával ezeket az algákat, igaz abban szintén nagyon sok alga található, de egészen más fajok, mint a Balatonban. Az algák tömeges elszaporodása a Balatonban, de más felszíni vízben rendszerint a nyári melegben következik be, de a meleg önmagában nem oka az algaelszaporodásnak. Az algák tömeges elszaporodását – kevés kivételtől eltekintve – a megnövekedett foszfor és nitrogén terhelés okozza. Nem lehet kétséges, hogy fel kell deríteni ennek a növényi tápanyag többletnek a forrását, mert csak ennek ismeretében lehet intézkedéseket hozni a jövőbeli hasonló történések megelőzésére.

Komplex hidrológiai és anyagforgalmi kutatásokat kell indítani a Balatonra, a Kis-Balaton tározórendszerre és a tó egész vízgyűjtő területére kiterjedően.”