A kővágóörsi Török pékség felébredt Csipkerózsika álmából (veol.hu)

Mintha a kővágóörsi egykori pékség csak rá várt volna másfél évtizede. A fővárosi fiatal pékre, aki beleszeretett a vidékbe, jött, és felébresztette Csipkerózsika álmából a vöröskőből rakott 18. századi épületet. Leporolta az öreg lisztes zsákokat, lepókhálózta a régi szakajtókat. Leült beszélgetni az idős pékkel, Török Péterrel, aki nem hitt a fülének. Az már csak hab a tortán, hogy őt is Töröknek hívják. Valahogy így indult be az Andriska pékség – írja a veol.hu.

Csak véletlen a névazonosság – mentegetőzik rögtön Török András, a szerény fiatalember, aki mentes minden pesti sztárallűrtől. Első pillantásra is mintha csak a falu másik végéből szalasztották volna ide kenyeret sütni. Csendes, szerény, alázatos a mindennapi kenyerünk iránt. Andris feleségével, Zsófival és bölcsődés kisfiúkkal, Barnabással költözött Kővágóörsre, miután rátaláltak a régi pékség épületre, amelyet 15 év alatt nem vett meg senki.

Amint rátaláltunk, éreztük, hogy megérkeztünk. Még volt itt pár régi sütőzacskó, szakajtó, kenyér címke a Török-Bárány pékség Kővágőörs felirattal. Mindent gondosan elraktunk. Az elmúlt tíz évben sokat jártam a környéken, Zsófival is itt találkoztunk, és itt is házasodtunk össze a Káli-medencében. Szakácsként rendezvényeken főztem különböző helyeken. Vonzott ez a vidék. Amikor egy szezont itt dolgoztam, már tudtam, hogy ide jövünk. Keresgéltünk és szólt egy kedves ismerősünk, hogy itt van ez a régi pékség épület, 15 éve üresen áll. Másfél év előkészítés után nyitottunk néhány hete. Így kezdődött – mondja Andris, aki saját bevallása szerint kamasz korában egy éhes pesti srác volt, aki elkezdett főzni otthon.

Talált régi családi recepteket, imádta a nagymama desszertjeit, és egyik karácsonyra megkapta az öt kötetes, kézzel írt családi recept gyűjteményt. A nagyapja könyvekkel foglalkozott, így tőle is volt mit örökölni, sok könyvvel találkozott. Begyűjtötte az ismerősök receptjeit és elkezdett vendéglátással foglalkozó antikvár könyveket gyűjteni.

A családi legendáriumnak nagy hasznát veszem itt is. Onnan származik a például a tojáskrém receptje. Az ebből készült szendvicsbe időnként egy kis kacsamájat is csempészek. A régi, híres kővágóörsi kiflit már másképp készítjük, hiszen az akkori, olajégőkkel fűtött kemence helyére újat kellett beépíteni, de igyekszünk őrizni a hagyományokat. Egy békebeli pékséget szerettünk volna létrehozni a szakács múltamból szintén átemelve valamit. Így lett pékbisztró a hely, ahol a péktermékek mellett cukrászsüteményeket, szendvicseket is kínálunk. Dolgozunk kovásszal, és vadkovásszal, megadva a keléshez szükséges időt, hogy ne csak a polcon legyen friss a pékáru – mondja Andris.

Valóban, a náluk vásárolt kenyér napok múlva még mindig szelhető, fogyasztható és finom. Talán ezért is fogadták a szívükbe olyan hamar a vásárlók Andriskát.

A teljes cikk itt elolvasható.