Siófoki agrárkonferencia: ki, mennyire felelős a klímaválságért?

A klímaválság elleni küzdelem technológiai váltással jár – mondta Áder János volt köztársasági elnök Siófokon, a tegnap véget érő Agrárszektor 2022 konferencián, ahol szó esett az eddigi klímatárgyalások kudarcáról, az aszályról, a vízgazdálkodás újragondolásáról, talajpusztulásról, és arról, hogy az állattenyésztés milyen mértékben felelős a globális felmelegedésért. 

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint nem kérdés, hogy a váltást meg kell lépni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy globális szinten Magyarország részesedése a klímaváltozásért felelős gázok összkibocsátásból 0,14 százalék, Európáé pedig 9 százalék alatti, vagyis szükség lenne egy világszintű megegyezésre- az MTI tudósítása szerint.
Az eddigi klímatárgyalások kudarcára utalva megjegyezte, a megegyezést a kibocsátások 40 százalékáért felelős Egyesült Államok és Kína részvételével kellene kezdeni, amibe bekapcsolódhatnának a 80 százalékban felelős G20-ak. A párizsi klímatárgyalásokat felemlítve közölte, elérhetetlennek tartja azt kitűzött célt, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a másfél fokot. Hozzáfűzte, hogy kulcsfontosságú lesz a mezőgazdaságban is az alkalmazkodás.

 

Aszályos év eddig is akadt, de a klímaváltozás ráerősít

Áder János leszögezte, aszály a Kárpát-medencében volt is, lesz is, Magyarországon ezt adottságnak kell tekinteni, amit a klímaváltozás erősíteni fog. Egy 15 éve készült kutatás megállapította, hogy a klímaváltozás hatásait a Kárpát-medencében előbb és sokkal súlyosabban érzékeljük, mint Európa más területein – tette hozzá.
A volt köztársasági elnök a talajhasználat elégtelenségeire is kitért. Kiemelte, hogy 200-500 év kell egy centiméternyi termőföld kialakulásához, miközben vannak olyan területei az országnak, ahonnan több tízcentiméternyi termőföld tűnt el az elmúlt években. Az ENSZ által készített felmérés szerint világszinten 6 billió dollárt veszítünk minden évben a talajdegradáció miatt – érzékeltette a probléma súlyosságát.
„Akárhogy fejlesztjük az öntözőrendszert, az ország 7, maximum 10 százaléka tehető öntözhetővé” – mondta Áder János. Hozzátette, az alkalmazkodás terményváltást is jelenthet, és azt a kényszert, hogy a jelenleginél sokkal jobban visszatartsuk a vizeinket. „Mezőgazdasági művelésű területeket kell visszaadni a természetnek, teszik vagy nem tetszik” – fogalmazott.

 

Az állattartás „csak” 5 százalékban felelős a klímaváltozásért

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a rendezvény klímaváltozás hatásairól szóló kerekasztal-beszélgetésén elmondta: az állattartás ahhoz képest, hogy mennyi támadás éri, globális szinten mindössze bő 5 százalékban tehető felelőssé a klímaválság elleni küzdelemért. Idézte az ENSZ adatait, amely szerint a mezőgazdaság és a földhasználat 18 százalékban felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, ezen belül 30 százalékot képvisel az állattartás.
Ezzel együtt mindent meg kell tenni a kibocsátások csökkentéséért – szögezte le.
A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság érdekében az agrárágazaton belül törekedni kell a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyára. A magyar mezőgazdaság kibocsátását a tavalyi adatok szerint – ami érdemi változást nem mutat tíz éve – 61 százalékban a növénytermesztés, 31 százalékban az állattenyésztés, a többit a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek adják – mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben az azt megelőző másfél évtizedhez képest extrém időjárási körülmények voltak. A viharkárok és a jégkárok 80-85 százalékáért felelős szupercellák éves viszonylatban négyszer-hatszor többször alakultak ki. Kitért arra, is, hogy jelenleg valamivel több mint 5 millió hektárnyi szántóföldi területe van az országnak, ami a 60-as években még 7 millió hektárnyi volt – az MTI tudósítása szerint.