A lakásokban ma már radiátorok, konvektorok vagy épp elektromos berendezések adják a meleget. De nem volt ez mindig így, erről tanúskodik a gyenesdiási kályhagyűjtemény minden darabja. A gyűjtemény, amely egykor egyetlen kályhával indult, ma már a magyar iparművészet és történelem egy különleges szeletét tárja a világ elé.
Vaszkó Ernő, a gyenesdiási Antikkályha-gyűjtemény alapítója és gondozója nem csupán gyűjtő, hanem valódi művész és történetmesélő, aki a vas öntött tárgyak és kályhák révén őrzi és meséli el a Monarchia korának ipartörténetét. Szerény, de mély elhivatottsággal beszél arról, hogyan változott a gyűjtés tempója az évek során, s hogyan helyeződött át a hangsúly a meglévő darabok restaurálására.
kályha
Vaszkó Ernő története a gyűjtéssel egy szinte véletlen találkozással indult, amikor egy lomtalanítás során megpillantott egy kályhát, és úgy érezte, nem hagyhatja, hogy az enyészeté legyen. Az első darab éveken át a sógoránál hevert, mígnem tíz évvel később újra előkerült és megindította Ernőt a javítás, restaurálás és gyűjtés útján.
A vas szépsége és kihívásai
Ernő szerint az öntöttvas tárgyak szépsége és értéke nem csak a formájukban, hanem az elkészítésükben rejlik. – A vas, mint anyag, sokkal több szaktudást és munkát igényel, mint például az arany – magyarázza. Egy-egy vaskályha vagy öntöttvas tárgy megalkotása rendkívüli szakértelmet követelt a mintakészítőtől, az öntőmestertől és a formatervezőtől is. Az ilyen tárgyak restaurálásával Ernő nem csak megőrzi őket, hanem tiszteleg azok előtt a mesterek előtt, akik egykor létrehozták ezeket.
A teljes cikk itt elolvasható.