A “bio” nem úri huncutság (magyarmezogazdasag.hu)

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

 

 

Ware Borbála és férje, Péter 1994-óta biogazdálkodnak. Négy magyar szürkemarhával kezdték. Amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk 24 szürke marha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio-, és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet, és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjaikra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott.

Mint mondják, 30 hektáros területük van, ám sajnos nagy kárt tesz a vad. Oly mértékben túrja-dúlja fel a földet, hogy kipusztítja a növényzetet is. Visszavetni a fűféléket pedig a természetvédelmi terület okán, tilos. Holott a felbolygatott részekre természetes úton csak nagyon lassan vagy alig telepszik vissza az eredeti társulás.

 

Miért éppen a szürkemarhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában.

 

Miért is jó a biogazdálkodás?

Egyrészt mert az ökogazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben. Másrészt az ökogazdálkodásban a kémiai növényvédőszerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák, és géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmaznak.

Magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg, például biztosítják az életformához illeszkedő méretű kifutókat és nem engedik az állatok csonkítását. Talajtakaró növényeket, zöldtrágya keverékeket alkalmaznak és a megfelelő művelésformának köszönhetően az élelmiszer-termelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja – írja a magyarmezogazdasag.hu.