Ötven-száz évvel ezelőtt a Balaton nemcsak turisztikai célpont volt, hanem a művészeknek örök ihletőforrás és menedék. Kovács Emőke történész Balatoni értéktár címmel tavaly megjelent könyvét az idén már a folytatás is követte. Az új kötetben festők, híres színésznők, Habsburg előkelőségek balatoni történetei is helyet kaptak a bárók örömétől egészen a filléres, szocialista vonatjáratokig.
A balatoni kultúrtörténeti értékek mentén kalauzolja végig az olvasót Kovács Emőke új, a napokban megjelent könyve, amelyben 19-20. századi emlékek mesélnek a tó fejlődéséről, a művészek és az előkelőségek Balatonnal való kapcsolatáról, de a szerző ír a hajózás múltjáról, illetve a balatoni gasztronómia változásairól is – írja a sonline.hu.
Már a 19. század végén elindult a tó fejlődése, de a trianoni békediktátum utáni időszak hozta el a Balaton igazi fellendülését. Műút épült, elindultak a tóhoz a filléres vonatok, létrejött a tihanyi limnológiai intézet. Emellett nemzetközi sportheteket rendeztek a tónál és a kulturális élet is beindult. A turisták is egyre nagyobb számban utaztak a Balatonhoz, rohamosan nőtt az itt eltöltött vendégéjszakák száma. Ezt a lendületet törte meg a második világháború és az azt követő politikai rendszer – mesélte Kovács Emőke történész. A szerző új könyvében részletesen foglalkozik a két háború közti Balaton történetével, valamint a szociális üdültetéssel, a pártüdülők világával is.
Nem maradhattak ki a kötetből a Balatonhoz kötődő művészek, festők, írók, színészek sem. Olyan alkotók találtak itt ihletet és menedéket, mint például Vaszary János, Csók István, Blaha Lujza, de 1945 után Illyés Gyula, Borsos Miklós és Takáts Gyula is a tónál pihent és alkotott. Különleges történet a Magyarországról Amerikába emigrált Claire Kenneth írónőé is, aki szintén kötődött a Balatonhoz – folytatta Kovács Emőke.
A tó felfutása nagyban köszönhető volt az Esterházy, a Széchényi és a Festetics családoknak. Róluk már korábbi kötetében írt Kovács Emőke. Az új könyvben más szemszögből kaptak helyet az előkelőségek. Bár Keszthelyen van szobor Erzsébet királynéról, ő azonban nem járt a Balatonnál a Monarchia idején. Ferenc József viszont többször is megfordult a tónál, az 1850-es években a Kisfaludy gőzösön is utazott. A Habsburg családból Stefánia főhercegnő volt az, aki nagyon szerette a Balatont és sok időt is töltött itt – mondta Kovács Emőke, aki történeti források, levéltári adatok és korabeli újságcikkek alapján kutatta a balatoni érdekességeket.
A hajózás története külön fejezetet kapott a Balatoni értéktár folytatásában. Mérföldkő volt a Kisfaludy gőzös első próbajárata 1846-ban. A megnövekedett turistaforgalom hatására az 1880-as évektől pedig egyre több gőzöst kellett a tóra állítani. A két háború közti időszakban a modern motoros hajók is megjelentek a Balatonon – folytatta a szerző, aki már gyűjti azokat a témákat, amelyek a könyv és a Balatoni értéktár folytatását alkothatják.