A Balatont, a Baradla-barlangot és a Fertő-tavat is védi a Ramsari Egyezmény (agroinform.hu)

A Ramsari Egyezmény az egyik legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás, melynek elsődleges célja a vizes élőhelyek megőrzéséhez szükséges jogi és intézményi keretek létrehozása. Hazánkban 29 terület tartozik az egyezmény hatálya alá: többek között a Balaton, a Hortobágy és a Rába-völgy is – írja az agroinform.hu. Az agrártárca további területeken tervezi a természeti értékek állapotának javítását.

A megállapodás 1971-ben kezdődő története során az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetközi természetvédelmi egyezményként fokozatosan terjesztette ki hatáskörét. Jelenleg 171 aláíró ország, számos nemzetközi társadalmi szervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN) vesz részt az együttműködésben. Az egyezmény lehetővé teszi a vizes élőhelyek, valamint a vízi ökoszisztémák megőrzése érdekében a globális szintű fellépést.Természetvédelmi terület a láp.

A Duna-Tisza köze hajdani lápterületének egyik utolsó maradványfoltja az Ócsai-turjános (Fotó: Agrárminisztérium)

Vészesen csökkenő madárállományok

Szükségességére először a rohamosan csökkenő vízimadár állományok világítottak rá, de a tapasztalatok rövid idő alatt egyértelművé tették, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására.

Az első 18 ország képviselői 1971. február 2-án írták alá az egyezményt Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján. Magyarország 1979-ben csatlakozott az aláírók közé. Az első Ramsari Jegyzékbe került területek között volt a Hortobágy, a Kis-Balaton és a Fertő-tó is.

 

A következő fontosabb állomás 1987 volt, amikor meghatározták a tagországok anyagi hozzájárulásának mértékét. 1989-ben 50-re, majd 1997-ben 100-ra bővült a tagok száma.

1989-ben került fel a listára a Balaton és a Tatai-tavak, valamint a Bodrogzug, majd 1997-ben a Gemenci erdő.

 

1999-ben San José-ban megrendezett konferencia során alapvető fontosságú határozatokat hoztak a megállapodásban foglaltak betartásával kapcsolatban.

2006-ban az IUCN által koordinált Countdown 2010 kampány keretében, amely a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállítását tűzte ki célul, Magyarország 3 újabb területet jelölt a ramsari jegyzékre.

2007-ben jelent meg Dr. Tardy János szerkesztésében „A magyarországi vadvizek világa” c. kötet a hazai ramsari területekről.

2008. A Montág-puszta és a Borsodi-mezőség kihirdetésével Magyarország ramsari területeinek száma 28-ra bővült, amivel egyidőben a Hortobágy ramsari terület kiterjedése is nőtt.

2011. Az összes hazai ramsari terület ingatlan-nyilvántartási számát egységesen, miniszteri rendeletben hirdette ki a vidékfejlesztési miniszter.

 

Milyen típusú élőhelyeket sorolnak a ramsari területek közé?

Nemzetközi szinten öt nagy csoportot különítenek el a ramsari területek osztályozásánál:

  • tengeri élőhelyek,
  • folyódeltákhoz kapcsolódó élőhelyek,
  • tavak,
  • folyó menti élőhelyek,
  • mocsarak.

 

Az egyezmény aláírói számára előírt kötelezettségek

1. Az első és legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, más néven a Ramsari Jegyzékre. Jelenleg 2 414 vizes élőhely szerepel a listán, melyek kiterjedése meghaladja a 2,5 millió négyzetkilométert.

Nemzetközi jelentőségűnek számítanak többek között a ritka élőhelytípusok, a veszélyeztetett és a biológiai sokféleség fenntartásában szerepet játszó fajokat eltartó élőhelyek, a 20 ezernél több vízimadarat eltartó vizes területek, az egyes halfajok számára fontos, szaporodást és ivadéknevelést biztosító tavak, folyószakaszok.

2. Az aláíró országok másik fontos kötelezettsége, hogy a vizes élőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati- és regionális tervezési folyamataikba. A tervezési folyamatokat úgy kell megvalósítani, hogy a bölcs vagy fenntartható használat valamennyi vizes élőhellyel kapcsolatban megvalósuljon, függetlenül attól, hogy azok kielégítik a nemzetközi jelentőség kritériumát vagy sem.

3. További alapkötelezettség a vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása és fenntartása a vízimadár fajok életfeltételeinek javítása érdekében.

Ramsari területek Magyarországon

Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka. Az egyezmény végrehajtásának jó példája a határon átnyúló ramsari területek kihirdetése Szlovákiával és Ausztriával közösen, és ezáltal a jószomszédi együttműködés kialakítása.

magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhely típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. A legtöbb kritériumnak megfelelő területek közé tartozik a Rába-völgy (7 kritérium), a Felső-Tisza, a Hortobágy, a Kardoskúti Fehértó, a Rétszilasi-halastavak, a Balaton és a Kis-Balaton (6-6 kritérium). A többi hazai ramsari terület is legalább 3 kritériumot elégít ki.Szintén ismert ramsari terület hazánkban a tatai Öreg-tó, ahol több ezer vadlúd tölti a telet. Tata emiatt 2018-ban elnyerte a Ramsari Város címet is, amely a vizes élőhelyeink védelméért kifejtett tevékenységek nemzetközi elismerése.

Ramsari Város címet a világon összesen 18 város kapott, Európában Tatán kívül mindössze 3 franciaországi település büszkélkedhet a kitüntetéssel. Tata lakossága és vezetése számos áldozatot hozott már, többek között civil kezdeményezésre elsőként vezették be 2018-ban a tűzijáték használatának tilalmát a madarak nyugalmának megőrzése érdekében.

Számos beruházás várható

Az elmúlt 10 évben több mint 76 milliárd forint összértékű 272 egyedi beruházás révén összesen 232 355 hektárnyi területen került sor az élőhelyek állapotának javítására és a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére.

A beruházáscsomag forrásainak mintegy harmada (35%) – 58 projekt, 26,8 milliárd forint értékben, összesen 77 770 hektárnyi területen – vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztésekre fordítódott.

Az Agrárminisztérium 2030-ig további legalább 100 000 hektáron tervezi a természeti értékek állapotának javítását – olvasható a fotókat és videókat is közlő agroinform.hu-n.