A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai (qubit.hu)

A parti zónák zavarása, állandó szűkülése miatt a nádasok egész Európában veszélyeztetett társulásnak számítanak – hívta fel a strandszezon első napjaiban a figyelmet Tóth Viktor, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A nádasoknak jelentős szerepe van a parti öv természetközeli állapotának fenntartásában, számtalan fajnak biztosítanak búvó-, szaporodó-, élő- és táplálékszerző helyet.

„Az itt élő fajok többsége erősen kötődik a nádasokhoz, így a nádas eltűnésével a hozzá kötődő több ezer faj is veszélybe kerül. Ezért fontos a nád védelme, mivel csak ez biztosíthatja a speciális élőhelyhez kötődő ökoszisztémák megőrzését”

– fogalmazott a Qubitnek Tóth Viktor, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Az ökológus kifejtette: a Balatonban a nád zöld hajtásai április első felében jelennek meg. Tél előtt a tartalék tápanyagokat a gyökértörzsbe helyezik át, és a hajtások ebből a tartalékból növekednek, míg nem képesek tavasszal maguktól fotoszintetizálni. Júliusra a növények elérik a teljes magasságukat, ami elérheti a 4-4,5 métert is.

 Tóth Viktor szerint ennek és a relatíve nagy sűrűségnek köszönhető a nád kiemelkedő biomassza-produkciója, amely évről évre megismétlődik. Az éveken át felhalmozódó avar, amely részben az üledék felszínére kerül, baktériumok elszaporodásához vezet. Ugyanakkor a nagy biomassza és a sok baktérium gyakran oxigénhiányos környezetet eredményez, ami a nádasok természetes pusztulásához is vezethet.

A hullámzás az ökológus szerint gyakran ellensúlyozza ezt a folyamatot, mert egyrészt elégséges oxigént juttat a növények közé, másrészt elmossa az avart.

„A vízmélység növekedésével azonban a hullámzás nem képes ellensúlyozni a baktériumok keltette oxigénhiányos környezetet, ezért a nádasok addig a mélységig nőnek, ameddig ez a két folyamat egyensúlyban van. Természetesen az ember is besegíthet, például a nád aratásával, amivel eltávolíthatja a száraz nádszálakat, még mielőtt azok az üledék felszínére hullanak”

– fejtette ki Tóth Viktor.

A Balatonban a nádasok a parttól egészen a kétméteres vízmélységig nőnek be, és a növényeken kívül több vírus-, baktérium-, gomba-, alga- és állatközösségnek adnak otthont. Vagyis a nádasok, így a balatoniak is, Európa biodiverzitás-központjai.

Az ökológus szerint a nád pusztulása természetes folyamat, amely évtizedeken keresztül megy végbe. Csakhogy az ember ezt gyakran rendkívüli mértékben felgyorsítja. Kifejtette: a nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy végzünk az adott területen nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is. Tóth Viktor, aki szerint gyakran még a jó szándékú, de tapasztalatlan beavatkozás is károsan hat a nádasok állagára.

A teljes összefoglaló a qubit.hu oldalon érhető el.