A balatoni fürdőházak története (likebalaton.hu)

A XIX. század második felére, nyugati fürdői minták alapján a Balatonnál, szinte minden településen megjelentek az általában faszerkezetű, kisebb méretű fürdőbódék, valamint a nagyobb, impozáns fürdőházak. A központi települések – Balatonfüred és Siófok – fürdőházainak érdekes, olykor viharos történetét mutatja be a likebalaton.hu  oldalon megjelent írásában Kovács Emőke Balaton-kutató,  történész. 

Balatonfüred – Modern fürdőház

1889 júniusában nagy esemény történt Balatonfüred életében: a fürdőévad nyitányaként a nagyközönség használatba vehette azt a modern fürdőházat, amelyet Czigler Győző neves építész tervezett.

A bencés rend tulajdonát képező füredi fürdőtelepen már az 1820-as években állt egy kisebb méretű fürdőház, de ez a későbbiekben nem elégítette ki a fürdőzők növekvő igényeit, hiába bővítették és újították fel. Végül 1879-ben egy vihar elsodorta a házat.

A vendégek azonban nem maradhattak fürdőház nélkül, ezért megépítették azt a korszerű faépületet, amely egészen a II. világháború végéig szolgálta a füredi fürdőzők igényeit. A tizenkét tornyos fürdőházat – melyet több száz tartócölöp támasztott alá – már messziről lehetett látni és a partról, fahídon keresztül lehetett elérni. Benne közös fürdőmedencék, öltözésre alkalmas fülkék, valamint magánfürdőszobák is voltak. Akik nem tudtak úszni, szintén igénybe vehették, nekik a vízbe engedett kosarakat tartottak fent a fürdőház területén.

A fürdő állaga, állapota leromlott az 1940-es évekre, majd a második világháború idején 1944-ben a németek robbanóanyagot tároltak benne. 1945 márciusában – valószínűleg egy véletlennek köszönhetően – felrobbant és megsemmisült.

Néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy Füreden újraépítenék – modern hotelként – az egykori fürdőházat.

Siófok – A Magyar Tenger Fürdőház

Siófok a XIX. század második harmadában kezdett ismert fürdőhellyé alakulni. Itt 1878. júniusában készült el az a Magyar Tenger elnevezésű – nem az első, de az első korszerűbbnek mondható – fürdőház.

Sajnos a Balaton magas vízállása, a téli jegesedés, a vízmozgás megtépázta a fürdőházat, olyannyira, hogy a part menti nádasba is besodorta, ahonnan csak 1881-ben tudták kiemelni.

1882-re újra rendbe tették a 80 kabinos, társalgóval is rendelkező magyar tengeri fürdőt, ám az 1884-ben bekövetkező aszályos időszak és a vízszintcsökkenés miatt a fürdőház száraz területre került, így beljebb vitték a tóba.

Időközben Siófok nagybefektető részvényesek kezébe került, majd Glatz Henrik vállalkozó vezetésével a Siófokot fejlesztő részvénytársaság megkezdte a korszerű fürdőtelep kialakítását, szállodák, vendéglők, kávéházak létesültek, parti korzót alapítottak ki. Az új fürdőtelepet – melyet a neves mérnök, Ray Rezső tervei alapján kiviteleztek – 1893. júniusában nyitották meg.

A fürdő kezelése az 1920-as évekre új bérlőkhöz került, akik nem óvták a fürdőház állagát, majd ebben az időszakban el is bontottak. A nagyméretű fürdőházra mára már csak az írásos források és a korabeli illusztrációk, fotók emlékeztetnek, korszerűsége és érdekes tervezése miatt korábban építészek is kutatták az egykori siófoki fürdőház méreteit, terveit, kinézetét, kivitelezését. Reméljük, egyszer majd rekonstruálható lesz!

Természetesen a Balaton többi településén is létesítettek fürdőházakat, a korabeli képeslapokon jól láthatók Keszthely, Fonyód, Almádi, Földvár, Révfülöp sajátos épületei, a tavi fürdőélet központi helyszínei, amelyek a közösségi élet színteréül is szolgáltak a XIX. század végétől a XX. század első harmadáig.