A felmelegedés és a szélsőséges időjárás alapvetően változtatja meg a borászkodás körülményeit a Balaton körül is. Nagy kérdés, a bejáratott szőlőfajták hogyan reagálnak erre, illetve mit tehetnek a pincészetek és a döntéshozók a hatások mérséklése érdekében.
Októberben Ausztriában komoly felzúdulást okozott a diepresse.com cikke. A „Nagy veszélyben a klímaváltozás miatt a zöld veltelini” című írásban borászok és egyéb szakemberek festettek igencsak borús jövőképet. Egyenesen közelgő katasztrófáról beszéltek, és a felmelegedést szintén jó eséllyel megsínylő síparadicsomok elvesztéséhez fogható vesztességként értékelték a zöld veltelini esetleges kiszorulását – idézi fel összefoglalójában a vinoport.hu.
A portálnak Dr. Kocsis László, a keszthelyi Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője elmondta: rövidtávon borászati technológiával, szüretmenedzsmenttel lehet reagálni a változásokra. A szakember szerint megoldás lehet az alanyfajták újragondolása, vagyis amire oltják az európai borszőlőfajtákat.
A Georgikon a világ 10 intézetének egyike, ahol az amerikai alanyoknak a különböző talajadottságokhoz való adaptálását, például a szárazságtűrésük fokozását célzó kutatások zajlanak. A „Georgikon 28” már forgalomban van, bizonyos egyéb tulajdonságai miatt azonban itthon nem terjedt el, miközben Olaszországban túlkereslet van iránta. „Késésben nem vagyunk, hiszen a mi éghajlatunk a jelenlegi spanyolországihoz és olaszországihoz közelít, vagyis a tapasztalat részben importálható tőlük” – teszi hozzá Kocsis. Ez a know-how azonban értelemszerűen az általuk preferált fajtákra korlátozódik és nem terjed ki a hazánkban a klímaváltozás után szóba jöhető egyéb szőlőkre, illetve a mi őshonos fajtáinkra. Itt még bőven akadna tennivaló a tanszékvezető szerint. „Nincs összefogott kísérlet itthon. Ki kéne választani szőlőfajtákat, művelésmódokat, alanyfajtákat és be kellene állítani velük kísérleteket.” – fogalmaz a tanszékvezető. Dr. Kocsis László elkészített egy javaslatot egy 10 éves nemzeti kutatási programra, ami évente 240 millió forintba kerülne. Ebből az összegből Magyarország 3 különböző (időjárását tekintve releváns) pontján 20 fajtával, különböző művelésmódokkal és 3 alannyal lehetne megfigyeléseket végezni és felkészülni a közelgő kihívásokra.
Gyukli Krisztián borász a Balatonfüred-Csopaki borvidéken például az évek során már négy rezisztens fajtát állított művelésbe. Legelőrébb a solaris projektje tart, az 1975-ben a németországi Freiburgban keresztezés útján előállított, a gombás betegségekkel (szőlőperonoszpóra, lisztharmat, botritisz) szemben ellenálló fajtát kezdeményezésére 2018-ban itthon is felvették a borkészítésre alkalmas szőlők közé.
„A Balatonfüred-Csopaki borvidéken a klímaváltozás egyelőre nem felmelegedést, hanem szélsőséges időjárási viszonyokat és teljesen egyenetlen csapadékeloszlást hozott. Idén májusban például négy hétig megállás nélkül esett az eső, nem lehetett kimenni a szőlőbe, ha az ember például permetezni akart volna, ráadásul ez a szőlő tápanyag-felvételére is rossz hatással van. Persze az sem utolsó szempont, hogy tűrje télen a mínusz 20, nyáron pedig a plusz 40 fokot, mert ilyenre is akad példa az utóbbi időben” – magyarázza a vinoport.hu-nak a Rizling generáció elnöke úgy véli, hogy az aszályok mindenek előtt a korán érő illatos fajtákat (Irsai Olivér, Csabagyöngye) sodorják rosszabb helyzetbe, mert könnyen elveszítik a savaikat, így pedig nincs ami az illatokat, aromákat megkösse. Bár kerülhetnek magasabb fekvésű területekre vagy északi lejtőkre, a nagyüzemi termelésből jó eséllyel ki fognak esni. – teszi hozzá.
Gyukli 2010-ben ültetett, becslése szerint évi 3-500 ezer forint költséget jelentett neki, mire eljutott a már említett lajstromozásig. „Szükség volt egy megállapodásra a fajtafenntartó freiburgiakkal, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság részére pedig a boroknál előírt forgalomba hozatali laborvizsgálatokon túl minden évben speciális vizsgálatokat is el kellett végezni. Kellett ültetni továbbá egy helyi fajtát is a solaris mellé, hogy össze lehessen hasonlítani, azonos körülményekre hogyan reagál az egyik és a másik. A végén pedig a NÉBIH kért 10 oltványt a saját telepére.” – sorolta a borász.
A teljes összefoglaló a vinoport.hu szakportálon olvasható.