A Balaton vizei: tavak és patakok a Káli-medencében (likebalaton.hu)

A Káli-medencében egyedi természeti értéket képvisel a félszáznál több forrás, a Sásdi-rét karsztlápja, a Kornyi-tó és a tucatnyi kisebb tavacska. A Fekete-hegy bazaltplatójának tavai néhol még ma is értékes lápi flórát és vegetációt őriznek – írja a fotókat is közlő likebalaton.hu.

Balatonhenye
A Balatontól mindössze nyolc kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és keletről Monoszló határolja. Főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található. A tavakat a vadászok is szívesen látogatják, mert kitűnő vadkacsázó helynek tartják.

Bika-tó a Fekete-hegyen

 

Kékkút
Az ásványvízéről hazánkban és külföldön is híres a Káli-medence legkisebb lélekszámú települése. Az eredeti, kővel kirakott forrásra utaló elnevezést 1338-ban említi először oklevél. Akkoriban a mai Kékkút és a szomszédos Salföld még közös birtokot alkotott, önálló településsé csak a XV. század végétől váltak. A rómaiak által is használt kékkúti forrás enyhén szénsavas ásványvize lényegében a XVIII. századtól lett széles körben ismert. Napjainkban a modern palackozó üzem falu felőli kerítésénél vízkifolyó található, ahol megkóstolható az üdítő természetes ásványvíz.

 

Kornyi-tó
A Káli-medence közepén elterülő Kornyi-tó a vízimadarak paradicsoma, a mintegy kétharmadát beborító nádas és a mellette elterülő vizes-nádas területek ideális fészkelő helyet biztosítanak. A tó a törmelékes dolomitból és agyagból álló vízzáró altalajnak köszönhetően jött létre. Lefolyástalan vizét csak a csapadék pótolja. Körülötte derékmagas sásos zsombékosok és pár centis gyepszőnyegű száraz rétek váltják egymást.

Kornyi-tó (Fotó: időkép.hu)

 

Köveskál
A falu a kora középkor óta lakott település, mely a török uralom miatt elnéptelenedett. Mivel a Káli medence korábbi évszázadokban vízben gazdag volt, az itt átfolyó patakokon számos vizimalom üzemelt. Az átfolyó patakokon úgynevezett mosóházakat építettek. Egy ilyen található szépen helyreállítva Köveskálon is a Vásár téren.

 

Monostorapáti
Nevét a határában alapított bencés apátságról kapta. Monostorapáti szintén XIV. században vált híressé malmairól; 1599-ben már hat malom is működött az Eger-patakon (Eger-víz néven is emlegetik), amely a Déli-Bakonyban ered a Kab-hegy lábánál, Öcs település közelében. Innen a patak 32 kilométert tesz meg, míg végül a Balatonba torkollik. 1792-ben már csak két működő malmot tartottak számon, s ma csak egyetlen maradványai láthatóak, a Varga-malomé. Az akkoriban még gyakran megáradó Eger-patak arra kényszerítette a lakosságot, hogy a hegyek oldalán építkezzenek. Megművelhető területek híján pedig a lakók nagy része, zsellérként, más birtokra (pl.: Hegyesd, Eszterházy uradalom) járt dolgozni.

Műemlék kőhíd az Eger-patakon Hegyesd mellett (Fotó: Taál István)