A Balatoni Urbanisztikai Műhely második ülését tartotta pénteken, Vonyarcvashegyen. A Balaton térség fejlesztésével és urbanizációjával kapcsolatos komplex kihívásokat tárgyalták a résztvevők, amiről a zaol.hu számolt be.
Elhangzott: a Balatont nem csak turisztikai és üdülőkörzetként kell vizsgálni, hanem egy összetett, 300 ezer lakosú élettérként, amely erős high-tech infrastruktúra igényekkel is szembesül. A régió fejlődése során a helyi adottságokhoz nem igazodó, koordinálatlan urbanizáció problémákat okoz, amelyek a természeti és épített környezet értékvesztéséhez vezetnek.
A Műhely célja egy közös nyelv és együttműködési kultúra kialakítása, amely a térség szereplői közötti párbeszédre, innovatív tervezési módszerekre és fenntartható szabályozási keretekre épül. A találkozón megvitatták, hogyan lehet a Balaton térségében kísérleti programokat indítani, melyek tanulságai szélesebb körű fejlesztések alapjául szolgálhatnak. A közösségi részvétel és a „kritikus barát” szerep hangsúlyos, amely az érintett közösségek hosszú távú érdekeit képviseli. A második találkozó célja volt, hogy a gyakorlati megoldások irányába mozduljanak el és meghatározzák a komplex fejlesztés szcenárióit, azonosítsák a legjobb gyakorlatokat, valamint mentorálják és támogassák a régió különböző szereplőit.
Urbanisztikai zsákutak és lehetőségek a Balatonnál
Gauder Péter építész és urbanista átfogó kritikát fogalmazott meg a magyar településfejlesztés helyzetéről. Rámutatott a szocializmus utáni váltásból eredő hiányosságokra, a szakmai koordináció elmaradására, valamint a piac és az állami szerepvállalás közötti feszültségekre. Gauder Péter szerint az elmúlt három évtized urbanisztikája nem hozott jelentős előrelépést, mivel a települések vezetése gyakran olyan vezetők kezében van, akik nem rendelkeznek szakmai felkészültséggel a témát illetően, evégett korszerűtlen megközelítésekkel dolgoznak, és az egyes szakterületek közötti együttműködés hiánya tovább nehezíti a városok hatékony irányítását. – Rengeteg pénz elköltődik, gyakran egymással ellentétes célokra, a Balatonnál is – fogalmazott. A szakemberek helyzetét sem tartja kielégítőnek, mivel legtöbben „megélhetési szakemberekké” váltak, akik a megrendelők igényeit szolgálják ki ahelyett, hogy átfogó, hosszú távú megoldásokon dolgoznának.
A piac és az állam viszonya: barát vagy ellenség?
A piac szerepét is kritikusan szemlélte: bár a piac jelentős fejlődési potenciált hordoz, az önkormányzatok gyakran ellenségként tekintenek rá és nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket. Gauder szerint a „közpénz nem kell, hogy megtérüljön” hozzáállás helyett a piaci logika bevezetésére lenne szükség, amely a fenntarthatóságot és a hasznosulást helyezi előtérbe. Például a Balaton fejlesztése kapcsán rámutatott: míg az üdülőkörzeti elképzelések ideológiai alapokon nyugodtak a múltban, a jelenlegi igények sokkal összetettebbek és dinamikusabbak.
Komplexitás és kooperáció: mit tehetünk másképp?
Gauder Péter hangsúlyozta, hogy a településfejlesztésben elengedhetetlen a különböző szakmák és érdekcsoportok közötti koordináció. – Nem lehet külön-külön fejleszteni egy disznóhizlaldát és egy hotelt, mert ezek egymás hatását kiolthatják – fogalmazott. Szerinte szükség van arra, hogy a polgármesterek megértsék: a települések fejlődése csak közös gondolkodással és szoros együttműködéssel lehetséges.
Ennek érdekében Gauder Péter javasolja a folyamatos szakmai párbeszédet, például negyedévente tartott konferenciák formájában, amelyek keretében a legfontosabb problémákra közösen keresnének megoldást.
A Balaton jövője: szalagváros vagy gyöngysor?
A Balaton térsége kapcsán különös figyelmet szentelt az urbanizációs folyamatoknak. Gauder Pétr szerint el kell dönteni, hogy a Balaton körüli települések egymástól elszigetelten, vagy egységes hálózatként fejlődjenek. A „szalagváros” koncepció – amely egybefüggő urbanizált térséget jelent – sok problémát vethet fel, miközben a „gyöngysorszerű” fejlődés, amely megőrzi a települések saját identitását, fenntarthatóbb lehet.
Paradoxonok, amelyek gátolják a fejlődést
Az urbanisztikai döntéshozatal számos belső ellentmondással terhelt. Például az önkormányzatok nem kérik ki a helyi szakemberek véleményét, miközben a piac és az állami érdekek között húzódó szakadék is akadályozza az előrelépést. Gauder Péter hangsúlyozta, hogy ezeknek az ellentmondásoknak a feltárása és megoldása kulcsfontosságú.
Változásra van szükség
Gauder Péter optimista, hogy a kihívások ellenére is van lehetőség a településfejlesztés újragondolására. A Balaton Business Fórum (BBF) példáját hozta fel, amely 2023-ban indult, hogy elősegítse a piac és az önkormányzatok közötti párbeszédet. Bár elismeri, hogy sok ellentétet és nehézséget kell áthidalni, hisz abban, hogy a szakemberek, döntéshozók és a piac együttműködésével valódi változás érhető el.
Az urbanisztikai kihívások megoldása Magyarországon komplexitást, kooperációt és egy újfajta, átláthatóbb döntéshozatali rendszert követel. Gauder Péter elképzelései szerint a fejlődés kulcsa a közös gondolkodás és az ellentétek feltárása lehet. A kérdés az, hogy a döntéshozók és a piac képesek-e elköteleződni e gondolkodás mellett.
A Balaton megőrzése: kihívások és lehetőségek a fenntarthatóság jegyében
Karvalics László, a Kőszegi Felsőfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatója a Balaton és környezete jövőjét érintő kérdésekről osztotta meg gondolatait. A kutató szerint a fenntarthatóság kulcsa nem csupán a megoldások keresése, hanem a jó kérdések feltevése is. A Balaton ökológiai és kulturális örökségének védelme érdekében alapvető, hogy különböző nézőpontokat és tudásokat vonjanak be a problémák feltárásába és a megoldási folyamatokba. – A legjobb kérdések azok, amelyek elindítják a gondolatok piacát – mondta Z. Karvalics László, kiemelve, hogy az együttműködés és a tudásmegosztás elengedhetetlen.
A Balaton jövőjére azonban veszélyt jelenthet az egyre erőteljesebben ható urbanizáció, amely sokszor felülírja a helyi közösségek és önkormányzatok terveit. Ennek egyensúlyba hozása kiemelt fontosságú, hogy megőrizzük a Balaton kultúrtáji jellegét. Az ilyen kérdések tárgyalásában Z. Karvalics László és a Balatoni Szövetség is aktívan részt vesz.
A szövetség célja a helyi önkormányzatok közötti együttműködés erősítése és a legjobb gyakorlatok megosztása. A kutató hangsúlyozta, hogy a Balaton nemcsak Magyarország második legfontosabb turisztikai célpontja, hanem egy komplex ökológiai rendszer része, ahol a természet és az ember kölcsönhatása döntően befolyásolja a jövőt.
A legnagyobb kihívás az emberek tevékenysége által okozott károk kezelése, ugyanakkor a régió fejlesztése csakis olyan módon valósulhat meg, amely biztosítja a Balaton értékeinek megőrzését a következő generációk számára. – A természet magától meglenne – nekünk az a feladatunk, hogy megvédjük saját magunktól.
A zaol.hu cikke befejezésül Pali Róbertnek, Vonyarcvashegy polgármesterének és a Balatoni Szövetség elnökének beszédéről tudósít, ami ITT érhető el.