Módosult a turizmusfejlesztési törvény szerint a Balaton-régió területe. Néhány kisebb település ki-esett, viszont bekerült Veszprém városa, Eplény, Sümeg és a bakonyi területek.
A Balaton így még komplexebb programlehetőséget tud nyújtani a jövőben, Közép-Európa egyedülálló turisztikai régiójává válva, figyelembe véve a következő években elkölthető 370 milliárd forintos fejlesztési forrást is – hangsúlyozta Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke a közelmúltban, egy balatoni találkozón. Megkérdeztük az érintett Veszprém megyei települések illetékeseit, milyen előnyökkel járhat a bővítés rájuk nézve?
A Balatonnak, illetve a Veszprém megyét is érintő régiónak hatalmas lehetőséget jelenthet az is, amelyről Hoffmann Henrik szintén beszélt a találkozón. Utalt rá ugyanis, hogy zajlik az egyeztetés a balatoni turizmusirányító konzorcium létrehozásáról a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete, a BTSZ, valamint két további balatoni szervezet között. A konzorcium tud majd pályázni egymilliárd forintnyi uniós forrásra, amelyből létre lehet hozni a balatoni turizmus munkaszervezetét és a Balaton-márka egységes megjelenítését. A Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) meghatározó szereplője lesz a balatoni turizmus irányítását végző, hamarosan megalakuló konzorciumnak.
Veszprém
Porga Gyula, Veszprém polgármestere a régió bővítése kapcsán felidézte, Veszprém város és vonzáskörzete a Dunántúl legrégebben lakott területi egysége, vallási, oktatási központ és egyedi kulturális-gazdasági, épített és művészeti örökséggel és természeti adottságokkal rendelkezik. Ebből fakadóan a város gazdasági-társadalmi és kulturális élete mára teljesen egybeforrt a kelet-balatoni térséggel. Mint mondta, Veszprém város és a balatoni üdülőkörzet sem működhetett elkülönülve, a korábbi kényszerű adminisztratív gyakorlatnak megfelelően. – Mint ismeretes, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében több fórumon is kezdeményeztük az üdülőkörzet határainak korrekcióját, annak érdekében, hogy Veszprém város is szerves részévé válhasson a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. Ezen törekvésünknek már az elejétől kezdve támogatója volt a Balatoni Fejlesztési Tanács és a Balaton Szövetség is, amit 2013-ban Veszprém Megye Önkormányzata is jóváhagyott azzal, hogy módosította a területfejlesztési koncepciót – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, lehetőséget szeretnének adni az üdülőkörzet kistelepüléseinek, hogy megjelenjenek a városban egyedi termékeikkel és a kézműves, mezőgazdasági hagyományok ápolásában közösen vesznek részt, ami végezetül egy közös jövőkép megfogalmazásához is vezet.
Porga Gyula utal arra, hogy Veszprém a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség része. Polgármesterként természetesen hisz a régiós együttműködés erejében, az összefogás fontosságában. Az elmúlt években több kezdeményezése is volt Veszprémnek a Balatonnal történő közös együttműködés erősítésében, továbbá működött az elmúlt években is a desztinációszintű gondolkodás is. – Hiszünk az együttműködésben, a közös fejlesztésben, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a balatoni és bakonyi térséggel együttműködve adtuk be decemberben az Európa Kulturális Főváros 2023 pályázatunkat, hogy európai szinten is bemutatkozzon a város. Ez azt jelenti, hogy a Balatoni Ki-emelt Üdülőkörzet és a bakonyi térség minden járási önkormányzatában folytattunk személyes egyeztetéseket vezetői és operatív szintek bevonásával. Talán ennek köszönhető és nagy örömünkre szolgál, hogy a pályázatban megjelenő és területileg érintett mindhárom megyei közgyűlés kinyilvánította erős elköteleződését és kiállását a pályázat mellett, fogalmazott. A megyeszékhely elöljárója aláhúzta azt is, hogy a régi-új kulturális térség pályázati koncepciója a számos kis- és közepes méretű település természeti környezetbe ágyazott harmonikus együttműködéséről és klaszteresedéséről szól. Fontos, hogy a közösen megfogalmazott tervek meg is valósuljanak. A desztinációszemléletű gondolkodás természetesen fejlesztési és marketingkommunikációs eszközöket is magában foglal.
Mészáros Zoltán, a Veszprémi Turisztikai Egyesület alelnöke azt mondta, régi vágya volt Veszprémnek, hogy bekerüljön a Balaton régióba, amelyhez egyébként is szervesen kapcsolódik, és nagyon örül annak, hogy ez megtörtént. Jó példa erre, hogy esős napon elözönlik a turisták a megyeszékhelyet, megtekintik látványosságait, vásárolnak a városban. – Az említett turisztikai régió kiemelt terület, stratégiai cél kormányzati szinten is a balatoni fejlesztés, fontos, hogy ne szakadjon el tőle Veszprém. A kormányzati Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Prog-ram a balatoni fejlesztések megvalósításához forrást is kínál, amelyre Veszprém is számít. Ily módon hetven szobával bővítenék az összes veszprémi szállodai kapacitást, amely jelentős beruházást jelentene a megyeszékhelyen, és még több férőhely állna a városba látogatók rendelkezésére, hangsúlyozta Mészáros Zoltán.
Sümeg
Végh László, Sümeg polgármestere a Balaton-régió kapcsán utalt arra, hogy a gyakorlatban eddig is a balatoni régióhoz tartozott, hiszen a Balaton-part mindössze 20 kilométerre található Sümegtől. Eddig is szoros kulturális és idegenforgalmi kapcsolataik voltak a Balaton-parti településekkel, főleg a nyugat-balatoni régióval. – Úgy gondolom, ez a mostani új helyzet egy kedvező szituáció lesz, feltéve, ha kihasználjuk az ebben rejlő lehetőségeket. Sok a tennivaló, de bízom benne, a kölcsönös érdekek lehetővé fogják tenni, hogy Sümeg az újraélesztett Kisfaludy-kultusszal, a páratlan kulturális értékeivel és a feltörekvő borászattal megtalálja helyét az új rendszerben! – utalt a várható előnyökre a polgármester.
A sümegi vár környékén 3,5 milliárd forintos beruházást terveznek, amelyet saját erőből, pályázati támogatás nélkül lehetetlenség megvalósítani
– Örvendetes a Balaton-régióhoz tartozni, hiszen mi is itt élünk, a Balaton-felvidéken, és programjaink az itt pihenő embereknek szólnak, ezt már Papp Imre várkapitány mondta Sümeg idegenforgalmi kínálata képviseletében. Szerinte a közösségben történő működés fejlesztési lehetőségekkel járhat, amelyeket ők is terveznek. Eszerint a vár környékén összesen 3,5 milliárdos beruházást, amelynek keretében többek között családoknak apartmanokat, panziót, termálvizes fürdőzést hoznának létre, amelyet saját erőből, pályázati támogatás nélkül lehetetlenség megvalósítani. Erre is kitűnő lehetőséget kínálhat a régiós együttműködés. Mindemellett a várban a Köves bástyától a kápolnáig visszaépítenék a történelmi falakat eredeti állapotukba, amely állami finanszírozással, a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretében, 1,2 milliárdos ráfordítással jöhetne létre. – Mindezek megvalósítására a régióhoz tartozással, illetőleg kormányzati segítséggel van esély, és így a különleges értékeket kínáló barokk város látogatottsága is megkétszereződhetne, vélekedett Papp Imre várkapitány.
Eplény
Üdvözli a régiós elképzelést Fiskál János, Eplény polgármestere is. A település elöljárója arra számít, hogy a régiós együttműködés kapcsán, a pályázati lehetőségekkel létrehozott fejlesztésekkel még ismertebbek, látogatottabbak lehetnek, így – ahogy fogalmazott – négy évszakos lesz a településen működő sípálya, amely már eddig is sok vendéget vonzott a Bakonyba, illetőleg Eplénybe, különösen a téli hónapokban. A pálya arra is kitűnő lehetőséget kínálhat, hogy egész évben családok kiránduljanak oda. A településnek is jót tesz a régiós összefogás, a még több vendég, amely azzal is járhat, hogy a helyieknek megélhetést nyújtó szálláshelyek kihasználtsága tovább növekedhet. Mindazonáltal az eplényi önkormányzatnak is vannak fejlesztési elképzelési, amelyek reményei szerint ily módon újabb lendületet vehetnek.
Kovács Erika cikke itt olvasható.