Veszprém pályázatát támogatja az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre a projekt független nemzetközi szakértői testülete, amelynek döntését pénteken jelentették be Budapesten – számol be a hirado.hu.
Az 1980-as évek óta hatvan település lehetett Európa Kulturális Fővárosa, hiszen ugyanazon éven belül általában több város is viselheti a címet – idézte fel a pénteki budapesti eredményhirdetés előtt az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezetője. Zupkó Gábor azonban kiemelte, hogy 2023 különleges esztendő lesz: akkor egyetlen település lesz Európa Kulturális Fővárosa.
Mint emlékeztetett, Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tette közzé a felhívást, amelyen hét város – Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém – indult. Közülük februárban választotta ki a szakértői bizottság a három döntőst: Debrecent, Győrt és Veszprémet.
Az EB szakértői mindegyik pályázó települést felkeresték és a nyertes kiválasztásánál figyelembe vették többek között a jelölt városok kulturális stratégiáját, a pályázatok kulturális tartalmát, a projektek európai dimenzióját, a városok pénzügyi és szervezeti kapacitását, valamint a tervezett társadalmi hatásokat is – számolt be az értékelési szempontokról.
Zupkó Gábor kiemelte: a bizottság ajánlást tesz, melynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést.
Krucsainé Herter Anikó, az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára köszönetet mondott a három pályázó példaértékű munkájáért és hangsúlyozta: mindhárom város megérdemelné, hogy elnyerje a címet.
Aiva Rozenberga, a testület elnöke az eredményhirdetés előtt hangsúlyozta: rengeteg nagyszerű kezdeményezéssel, haladó gondolattal találkoztak mindhárom döntős város pályázatban. Nehéz feladat volt döntést hozniuk, mert Debrecen, Győr és Veszprém is megérdemelné a rendezés jogát – emelte ki.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta: pályázatukban nagy hangsúlyt fektettek az összefogásra és csaknem kétszáz balatoni, valamint bakonyi településsel dolgoznak együtt az EKF 2023 programsorozat megvalósításában.
Porga Gyula a veol.hu kérdésére kiemelte, hatalmas öröm a cím elnyerése. Hangsúlyozta, több száz civil szervezet, vállalkozó és magánszemély mellett a program kidolgozásában résztvevő önkormányzatokat és szakértőket is köszönet illeti munkájukért, amellyel a pályázatot segítették. Hozzátette, 2023-ban egyetlen város lesz Európa Kulturális Fővárosa, ami kiemelkedővé teszi a cím elnyerését. Hangsúlyozta, a pályázatra kidolgozott program végrehajtása 2019 januárjában széles együttműködéssel kezdődik meg, hogy 2023-ra megfelelően felkészüljön a város és a térség a cím betöltésére.
Ez a siker nemcsak Veszprémé, hanem a balatoni és a bakonyi térségé is – hangsúlyozta, kiemelve: a Beyond címmel beadott pályázat nem csupán földrajzi, hanem társadalmi értelemben is az együttműködésről, az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek összefogásáról szól.
Porga Gyula hozzátette: Veszprém átérzi a felelősségét annak, hogy 2023-ban egyedül viselheti majd az EKF címet, ezért azon lesznek, hogy a régió értékei mellett az egész magyar kultúra gazdagságát megmutassák Európának.
Veszprém a cím birtokában még szorosabban kapcsolódhat Európához
Veszprém és környéke maximálisan kamatoztatni tudja majd az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címmel járó előnyöket Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa szerint.
Debrecen, Győr és Veszprém pályázata közül a független nemzetközi szakértői testület Veszprém EKF-pályázatát támogatja. A bizottság ajánlást tesz, amelynek figyelembevételével Magyarország kormánya hozza meg a hivatalos döntést.
„A cím birtokában elő tudják majd segíteni, hogy a helyi kulturális élet szereplői és az itt élők még több szállal kapcsolódjanak Európa többi részéhez és a világ más térségeihez, közelebb tudják hozni az embereket egymáshoz, és elő tudják mozdítani a közösségépítő tevékenységeket” – idézi az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye Navracsics Tibort.
Az uniós biztos hangsúlyozta: az Európából és a világ más pontjairól érkező látogatók felfedezhetik a várost és a helyi kulturális értékeket, egyúttal pedig arról is meggyőződhetnek, mennyire sokszínű Európa kultúrája. Hozzátette: a végéhez közeledik 2018, és ezzel a kulturális örökség európai éve is. Európa-szerte polgárok milliói vettek részt – sokféle és kreatív módon – a közös európai kulturális örökség megünneplésében.
„Az Európa Kulturális Fővárosa és a kulturális örökség európai éve elnevezésű kezdeményezések között sok a hasonlóság. Különösen abban hasonlítanak, hogy jól szemléltetik: a kultúra ápolása számottevő előnyökkel járhat hosszú távon, nemcsak kulturális, hanem gazdasági és társadalmi téren is. Nos, most már Veszprém is számolhat ezekkel az előnyökkel” – emelte ki Navracsics Tibor.
Bár nem Debrecen nyert, a programok nagy részét megvalósítják
Bár nem Debrecen pályázata nyerte el a független nemzetközi szakértői testület ajánlását az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címre, olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy a programok jelentős részét megvalósítja a város – közölte a helyi programiroda.
„Debrecen egy rendkívül erős átalakulási fázisban van a gazdaság területén. Néhány éven belül a régió európai léptékben is kimagaslóan erős gazdasági szereplője lesz. Debrecen csak akkor lesz fenntartható módon sikeres, ha sokoldalúságra törekszik. A sokoldalúságnak, a fenntarthatóságnak csak egyik ága a gazdasági erő. A másik és bizonyos értelemben még fontosabb ága, amely szoros összefüggésben van egy város élhetőségével, megtartó erejével, élményszerűségével, az a kulturális szféra ereje, sokszínűsége és színvonala. Gazdaság és kultúra párhuzamos fejlődése a fenntarthatóság záloga. Számomra ez volt az egyik hajtóerő ebben a versenyben” – idézi a közlemény Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét.
Hozzátette: büszkék arra, hogy olyan támogatottságnak örvend a pályázat, hogy 2023-ra a programok jelentős részét meg fogják valósítani.
A város Sharing Horizons címet viselő EKF-programja az európai és a helyi értékek fejlesztésére koncentrál a kulturális interakció révén. A debreceni pályázat elsősorban nem az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszált, hiszen a városban már adott az infrastruktúra. A tervek között szerepel azonban egy olyan kulturális kreatív fejlesztési központ létrehozása, amely menedzseli a kultúra és a kreatív szektor fejlesztését.
Arról, hogy a pályázatban megfogalmazott programok és fejlesztések közül pontos mi valósulhat meg, jövő év elején dönt a városvezetés.
A benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, 12 tagú testület tekintette át. A szakértők közül kettőt az illetékes magyar hatóságok, tízet pedig az Európai Unió intézményei és szervei (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Régiók Bizottsága) jelöltek a testületbe. Az Európa Kulturális Fővárosának kijelölésére szolgáló jelenlegi rendszerben a kiválasztás két fordulóban történt, a februári előválogatás után három település jutott a második fordulóba. A győztes pályázót, Veszprémet a tagállam jelöli ki a cím viselésére.