110 éve született Tatay Sándor, a Badacsony szerelmese (likebalaton.hu)

A Puskák és galambok, a Kinizsi Pál című nagy sikerű ifjúsági-történelmi regények szerzőjének szoros kapcsolata volt a Balatonnal. Badacsonyi munkásságát számos mementó idézi a tó körül. Alakját, balatoni műveit, badacsonyi hétköznapjait a likebalaton.hu is megidézi az évforduló kapcsán.

A Puskák és galambok, a Kinizsi Pál című nagy sikerű ifjúsági-történelmi regényeket szinte mindannyian ismerjük, ahogy a szerzőt is: Tatay Sándort. Balatoni, badacsonyi munkásságáról azonban kevés szó esik, pedig számos mű, történelmi memento idézi Tatay Sándor életművét a nagy tó körül. A hosszú életű író 110 esztendeje, 1910. május 6-án született. 81 esztendős korában hunyt el, számos szépirodalmi művet hagyva maga után. Munkáját háromszor József Attila-díjjal, egy alkalommal Kossuth-díjjal is jutalmazták, de kitüntették a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével is, 1990-ben. Jelen írásunkban megidézzük alakját, balatoni műveit, badacsonyi hétköznapjait.

Egy kicsi bakonybéli faluból, Bakonytamásiból, többgyermekes evangélikus családból származott, majd Pápán diákoskodott, s teológiát is tanult. Sok mindenbe belekóstolt, bejárta Európát, látta Bécset, Münchent, Barcelonát. Dolgozott mint grafológus, s mint teherszállító is, végül a pécsi egyetem bölcsészkarán kötött ki. Ekkoriban már írt és művei napvilágot látva megmutatták tehetségét. Ezen felbuzdulva Budapestre költözött, ahol a népi írók táborához csatlakozva vetette bele magát az irodalmi életbe. Eljegyezte magát a szépirodalommal, de írásból nem tudott megélni, ezért könyv- és papírkereskedőként kereste kenyerét. Majd jött a második világháború, s nem akart hadba vonulni egy korábbi betegsége miatt (fél veséjét eltávolították).

Végül kapóra jött egy jó lehetőség: Szőts István filmrendező ekkoriban – 1944 tavaszán – kezdte volna meg Hegyen égő tűz című filmjének forgatását Badacsonyban és Szigligeten. Magával vitte a balatoni útra Tatay Sándort is, aki a filmforgatókönyvet készítette, de végül a film nem készült el. Ellenben Tatay Badacsonyban maradt, miután megismerkedett Takács Máriával, a badacsonyi Rodostó Turistaház fiatal gondnokával. A Turistaház közadakozásból épült, II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára és Rodostóban meghalt bujdosótársainak emlékére. Az épületet a badacsonyi hegy oldalában, turistautak kereszteződésében emelték. 1944. december 8-án örökre összekötötte életét Tatay Sándor és Takács Mária, de a háború miatt nem jutottak vissza Budapestre, maradtak a bazalthegyen.

Tatay Sándor kapcsolata a badacsonyi tájjal és feleségével örökérvényű maradt. 1947-ben született meg leányuk, Ágota. 1953-ig laktak a turistaházban, közben építkezésbe kezdtek. Ágota Badacsonyban járt iskolába, de csak őszig, utána Pesten folytatta tanulmányait, majd márciustól ismét a hegyen. Tatay később Jankovich Ferenc íróval vett közösen egy szőlőtelket.

Aztán megint jött a filmes műfaj: a Ház a sziklák alatt című Tatay novellát vitte filmre Makk Károly, 1958-ban. A neves színészeket – Psota Irén, Bara Margit, Görbe János – felvonultató filmalkotás később San Franciscoban megnyerte a nagydíjat és bár ebből nem lett nagy hír: Tatay megkapta a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A politikai és kulturális vezetés vitát tartott a filmről, úgy gondolták, pesszimista módon mutatja be hazánkat, a film hazai és nemzetközi sikere azonban megakadályozta a mellőzést.

Tatay Sándor későbbi életében és írásaiban sem tudott és nem is akart elszakadni a nagy bazalthegytől. Művei nagy része a Badacsonyról, a szőlőtermesztésről, a hegy embereiről, a borbogarakról szól. Ezt örökítette meg az Ének a szőlőhegyről, Vulkán, Bujdosásunk története, A táltos kisautó, A szezon vége című munkáiban és még sok-sok másban. Történeteit és karaktereit a badacsonyi, bakonyi emberekről mintázta. Vulkán című művének megjelenése után néhány hegyi lakó perrel fenyegette. Az 1960-as évektől regényeket, szociográfia-szerű visszaemlékezéseket, esszéket írt. Írótársai nagyra becsülték és szinte mind megfordultak a Tatay birodalomban. Vendégül látta saját borával Szabó Pált, Veres Pétert, Vas István, Kalász Mártont, Sarkadi Imrét, Somlyó Györgyöt, Nemes Nagy Ágnest, Rab Zsuzsát, Esterházy Pétert és természetesen Takáts Gyulát is.

A teljes cikk itt elolvasható.