1 csepp magyar, 99 csepp kínai, és kész az EU-s méz (agroinform.hu)

A hamisított méz kapcsán mindig Kínát említjük. Nem véletlenül, hiszen az országban lehetetlen annyi mézet előállítani, mint amennyit évről évre értékesít az egész világon. A Nébih több alkalommal folytatott már sikeres kampányt a mézhamisítás ellen – írja az agroinform.hu.

Arról, hogy a pontos, informatív jelölésekre mekkora szükség van, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke nyilatkozott a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának:

“Az uniós fogyasztónak, így a mézfogyasztónak is joga tudni, hogy az élelmiszer honnan származik. Sajnos egy 2001-es rendelet felmentette a méz kiszerelőit azzal, hogy bár kötelesek a méz származási helyét feltüntetni a csomagoláson, ezalól kivételt képez, ha kettő vagy több országból származó mézkeveréket tartalmaz. Akkor elég megnevezni a nagy térséget, pl. az Európai Uniót vagy Európai Unión kívüli származást.

Ezt kihasználták a világ mézkiszerelői, akik az Európai Unióba mézet szállítanak, és gyakorlatilag az Európai Unióban ma a polcokon levő mézek 90%-ára rá van írva, hogy EU vagy nem-EU mézkeverék.”

Miért probléma ez?

“A legszélsőségesebb esetet említve akár előfordulhat, hogy 1 csepp magyar mézet beletesz valaki 99 csepp kínaiba, innentől pedig ezt a megnevezést jogszerűen használhatja. Erről gyakorlatilag a fogyasztó semmit nem tud. Csupán egyet tud: nem a Holdról származik a méz.”

A világon egy évben másfél millió tonna méz fogy

“Ennek egyharmadát Kína állítja elő, ami fizikailag képtelenség. Nem a termelési, hanem az eladási adatokból lehet erre következtetni. Ugyanis ez az 500 ezer tonna méz évente több, mint az egész Európai Unió, egész Dél-Amerika, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada teljes méztermése. Miután tudjuk, hogy Kínának egyharmada sivatag, egyharmada magashegység, ahol nem lehet méhészkedni, lehetetlen, hogy az ország ennyi mézet termeljen.” – mondta Bross Péter.

Az egyre szélsőségesebb időjárás súlyosan érinti a méhészeti ágazatot

“A magyar méztermelésnek nem kedvezett az elmúlt év időjárása. Az akác a nagy fagyhullámban a virágkezdemények elfagytak. Az ország keleti részén ugyan igen jó akácméz-termés lett, országosan viszont ez továbbra is gyengének mondható. A napraforgó közepes, a hárs a nagy hőségben szinte nem adott semmit, a facélián jó termés lett… így ha mindent összeadunk és mérlegelünk, akkor egy gyenge közepes termésnek mondható az idei, ami viszont bőven fedezi a hazai 10 ezer tonnás éves mézfogyasztást.” – tette hozzá Bross Péter.